Embedded Files
A képet egy szigetelt ház egyik szobájának belső falairól és mennyezetéről készítettük. Jól látható, hogy a fal és a mennyezet találkozásánál 3 fokkal hidegebbet mértünk a fal hőmérsékleténél, illetve a mennyezeten a födémgerenda is kirajzolódik. Ezeknek oka a nem szakszerűen elkészített hőszigetelés. A fal ugyan szigetelve van, de azt csak az ereszdeszkáig (hemplatt) engedték fel, pedig ez fölött még ott a födémkoszorú, ami így szigeteletlen maradt. Mivel az ereszdeszka magassága egybe esik a szoba mennyezetével, ezért a külső hidegebb hőmérséklet lehűti a szigeteletlen födémkoszorút. Ezen némileg javít a fal és a mennyezet találkozásához felrakott hungarocell stukkó. A födémen semmilyen szigetelés nem történt, ezt is jól megmutatja a hőfotó, hiszen annak hőmérséklete jelentősen hidegebb.
A hőkamera egyszerre készít hőfotót, és hagyományos fényképet is, a könnyebb beazonosíthatóság kedvéért fel is tettük. A képen látható két kereszt a legmelegebb (24,6 fok) és a leghidegebb (21.6 fok) pontot jelöli.
Ez is egy jó példa, hogy miért érdemes hőkamerás vizsgálatot végeztetni egy épületen, mert segítségével a szabad szemmel nem látható szerkezeti elemeket roncsolás mentesen vizsgálhatjuk.
A fotókon egy tetőtéri ablak látható. A fal legmelegebb pontja 24,4 fokos, a leghidegebb pedig 11,6 fokos. A hőkülönbség 12,8 fok! A sarok elérte a harmatpontot, páralecsapódás következett be, aminek hosszútávú következménye a penészedés lett.
De mi az a harmatpont? A harmatpont egy hőmérsékleti érték. Azt a hőmérsékletet értjük rajta, amikor adott nedvességtartalom mellett a levegő páratartalma telítetté válik. Ha a hőmérséklet eléri a harmatpontot, akkor az addig a levegőben lévő légnemű vízgőz folyékonnyá válik és kicsapódik, ezt nevezzük kondenzációnak, azaz páralecsapódásnak.
Érdekességként néhány épület távoli hőkamerás fotója:
Gyöngyös: Szent Bertalan Nagytemplom Gyöngyös: "toronyház" Budapest: Országház
Page updated
Google Sites
Report abuse